Szerencsére könnyen kiejthető fővárossal rendelkezik: Ouagadougou

Kristályos kőzeteken és homokkőn kialakult, silány talajú alföld foglalja el az ország legnagyobb részét. Legnagyobb folyóit (Fehér-, Vörös- és Fekete-Volta) széles, néptelen síkságok kísérik. Az alacsony déli és nyugati fennsíkokat félsivatagos szavannák borítják és Ghánába tartó folyók tagolják.

Az ország nagy részét a Felső-guineai-küszöb alacsony fekvésű részét képező, enyhén hullámos fennsík (250 m a tengerszint feletti átlagos magasság) foglalja el, amely fölé számos szigethegyből álló hegyvonulat emelkedik. Az ország legmagasabb pontja a Pic de Nakourou délnyugaton (749 m), ahol a homokkő táblás vidék meredeken emelkedik Mali déli határvidéke felé. Keleten a táj fokozatosan süllyed a Niger-medence irányában.

Az országban ered az ország legnagyobb folyója a Volta. A folyónak van egy Fekete-, egy Fehér- és egy Vörös ága. A 3 ágból alakul ki a folyam. A második legnagyobb folyó a Comoé. Ez a folyó a Nigerbe folyik bele. A folyók többsége az évnek csak 4-6 hónapjában szállít vizet, az év többi részében kiszárad.

Délen májustól októberig tart az esős évszak, az északi országrész éghajlata nagyon száraz. Ouagadougouban a januári középhőmérséklet 24 °C, a májusi 32 °C, a júliusi 28 °C, a csapadék mennyisége 850 mm. A csapadék délről északra 1300 mm-ről 500 mm-re csökken.

Élővilág, természetvédelem

Az ország déli része nedves szavanna, a folyók mentén galériaerdőkkel, középső területe száraz szavanna, helyenként akáciákkal és majomkenyérfákkal. Az északi rész ritkás tüskés szavanna vagy sivatagi sztyeppe, fűcsomókkal, mély gyökerű tüskés bokrokkal s az aszályhoz hozzáedződött törpe fákkal. Az országban számos állatfaj él: antilop, bivaly, oroszlán, sakál, különféle majmok, víziló, krokodilok; a madárvilág gazdag.

Nyugat-Afrika többi részéhez hasonlóan a mai Burkina Faso is korán benépesült, különösen az északnyugati része (i. e. 12.000 és i. e. 5000 között), ahol 1973-ban különféle szerszámokat (kaparókat, vésőket, nyílhegyeket) találtak. I. e. 3600 és i. e. 2600 között földművesek telepedtek le, aránylag tartós építmények nyomai maradtak ránk. I. e. 1500 és i. e. 1000 között már vasat és kerámiát használtak, temetkezéseik pedig a vallási eszmék megjelenésére utalnak.

A dogon nép emlékeit megtalálták az ország északnyugati és északi részén. Ők ezt a vidéket az i. e. 15-16. században hagyták el, hogy letelepedjenek mai lakhelyükön. Magas falak maradtak fenn Burkina Faso délnyugati részén (és hasonlók Elefántcsontparton), de jelenleg nem tudni, miféle nép építette őket.

A ghánai moszik bevándoroltak az ország területére és a 14. század-ban királyságot alapítottak.

Gyarmatosítás és függetlenség

Az 1884–85-ös Kongó-konferencia után francia felfedezők, majd ezután a katonák is megszállták a területet. 1898-ban lett Francia Nyugat-Afrika része. 1919-ben Felső-Voltához csatolták. 1956-ban megalakult a kormánytanács, majd 1958-ban autonóm köztársaság lett. 1960. augusztus 5-én független állam lett Felső-Volta néven.

Az 1960-as és 1970-es éveket instabilitás jellemezte. Az első elnök Maurice Yaméogot, a kicsapongó politikája miatt 1966-ban visszahívtak, majd Sangoulé Lamizana lett az ország katonai diktátora 1980-ig. Az 1982-es puccs nem volt hosszú életű, és 1983. augusztus 4-én Thomas Sankara újabb puccsot hajtott végre. Sankara egy pánafrikai-szocialista forradalmat szeretett volna elérni, és Líbia, Kuba felé orientálódott. Ő változtatta 1984-ben az országot Burkina Fasora. A név jelentése: becsületes emberek országa.

1985 végén a szomszédos Mali egy kis területet szerezett meg a két ország háborúja során. Az 1990-es években többpárti választásokat tartottak. Évente több százezren vándorolnak a szomszédos Ghánába és Elefántcsontpartra idénymunkát vállalni.

Államforma: Parlamentális köztársaság.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Az ország jelenleg éli a negyedik köztársaságot. Az alkotmánya 1991 óta van érvényben. 2000 óta az elnököt 5 évre választják meg. Blaise Compaoré 2005-ben 80,4%-os többséget szerzett. Ez volt az első alkalom, hogy az ellenzék nem bojkottálta a választásokat. A miniszterelnök 2007. június 4. óta van hivatalában, a neve Tertius Zongo.

A parlament tagjait minden 5 évben választják újra. Jelenleg a parlament létszáma 111 fő, és a kormánypárt 57 hellyel rendelkezik.

Az ország jó kapcsolatokat ápol Franciaországgal, azonban a szomszédjával Elefántcsontparttal konfliktusba keveredett már többször. A legfontosabb diplomáciai partner Líbia. Az ország elismeri Tajvant.

Elnökök

Név	Hivatali ideje
Maurice Yaméogo	1960. augusztus 5. – 1966. január 3.
Sangoulé Lamizana	1966. január 3. – 1980. november 25.
Saye Zerbo	1980. november 25. – 1982. november 7.
Jean-Baptiste Ouédraogo	1982. november 7. – 1983. augusztus 4.
Thomas Sankara	1983. augusztus 4. – 1987. október 15.
Blaise Compaoré	1987. október 15. óta

Burkina Fasoban lévő házak

Az ország hivatalos nyelve a francia, de a törzseknek is megvan a saját nyelvük.

A 60 népcsoport közül, amelyek az országban laknak, a mossi népcsoport a legnagyobb. Ők főleg az ország középső részén, a főváros környékén élnek. A második legnépesebb etnikum a bobo (bwa), ők a nyugati részen élnek. A harmadik legnépesebb népcsoport a fulbe. Ők Nyugat-Afrikában több helyen is előfordulnak. További etnikumok: gourmantché, mande, szenufo, gurunsi (kasem), senufo, lobi, bissa és tuareg.

Az 1996-os népszámláláson a lakosság 55,9%-a vallotta magát muzulmánnak. 23,7%-a törzsi vallású, 16,6%-a katolikus, 3%-a protestáns, 0,8%-a egyéb ill. felekezeten kívüli.

Burkina Faso agrárország. A szárazfölddel körülvett ország Földünk legszegényebb országainak egyike. A népesség közel fele él szegénységi küszöb alatt. A nagy népsűrűségű ország kevés természeti erőforrással rendelkezik. Gazdaságának gerince a mezőgazdaság: a népesség 90%-ának nyújt megélhetést. A GNP értéke 2004-ben: 2,4 milliárd USD. A GDP/fő értéke 2004-ben: 210 USD.

Gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

A mezőgazdaság fejlődését a szárazság és a talajerózió nehezíti. Állattenyésztése (szarvasmarha, kecske, baromfi) a kivitel egyik fő forrása. Bányászata jelentéktelen, fejletlen ipara főként a mezőgazdasági termékek feldolgozását végzi.

Ipar

A gyengén fejlett ipar elsősorban hazai mezőgazdasági termékeket dolgoz fel. Vannak nyomdák, bútorgyárak, egy kerékpár-összeszerelő üzem, valamint néhány fémfeldolgozó- és vegyi üzem. Az aranyon kívül a természeti kincseket (mangán-, cink-, ezüstérc, mészkő, foszfátok) az infrastruktúra hiánya miatt alig hasznosítják. Az energiaellátást egy 1989-ben létesített vízierőmű segíti.

Kereskedelem

Mint számos fejlődő országban, Burkina Faso gazdaságában is a behozatal többszöröse a kivitelnek. Élelmiszerekből, kőolajból, textilipari termékekből, gépekből, ipari berendezésekről behozatalra szorul.

Fő kiviteli cikkei a mezőgazdaság termékei (gyapot, élő állat). Visznek aranyat is ki az országból.

A 2004-es athéni olimpián 5 atléta, 3 könnyűatléta, 1 úszó és 1 dzsúdós vett részt. Burkina Faso eddig még nem nyert érmet a játékok során.

Benin:

majd jön a többi