Kisalföldben megjelent cikk

A győri Tempfli László Homokdűne.hu névre hallgató csapata rajtra kész a Budapest-Bamako ralin

Keresd Chuck Norrist a sivatagban!

2005 nyarán Villám Géza rádiós gondolt egy nagyot, s élő adásban bemondta: „le kellene gurulni Afrikába”. Noha valószínűleg a hallgatók többsége poénnak gondolta a szaharai utazást, a bejelentést tettek követték, s 2006-ban harminc „sivatagörült” honfitársunk vágott neki Mali fővárosának, Bamakónak. Idén a győri Tempfli László és csapata is részt vesz a sivatagi ágyúgolyófutamnak.

A két éve startoló flúgos rali időközben olyan népszerűvé vált, hogy holnap több mint 150 csapat közel 350 versenyzője áll rajthoz, a „fapados Dakar”-nak is nevezett száguldáson.

„Hetes Busz Különjárat Afrikába”

A táv több mint 8760 km, nyolc országon vezet keresztül – Magyarország, Ausztria, Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Marokkó, Mauritánia, Mali –, s tizenhat napig tart. Az államok felsorolásánál nincs tévedés, igen, Mauritánia a meghódításra váró területek között szerepel. A szóban forgó ország terrorveszélye miatt alig egy hete története során először lefújták a világ leghíresebb terepraliját, a Dakar kilenc szakasza ugyanis a nyugat-afrikai államon vezetett volna keresztül. Nos, a Budapest-Bamako rali tíz szakasza szintén Mauritánián vezet át, de ne siessünk ennyire előre.

A futam szabályrendszere lehetővé teszi, hogy bárki bármilyen járművel elinduljon. Így akárcsak az elmúlt években, az idei mezőny felettébb színesnek ígérkezik. Az indulók 2008-ban verseny- és túrakategóriában tehetik próbára bátorságukat és ügyességüket. Az autóstoppos kategóriát a szervezők töröltek, viszont új színfoltnak számít majd a buszok afrikai versengése. A kis Polskik és Wartburgok mellett a harmadik Bamako egyik legbizarrabb járgánya minden bizonnyal a „Hetes Busz Különjárat Afrikába” nevű csapat 1987-es évjáratú Ikarus csuklós busza lesz. „Tudomásunk szerint ez az első alkalom, hogy valakik csuklós busszal akarják átszelni a Szaharát” – nyilatkozta korábban Pétery Szabolcs, a csapat egyik tagja.

Az extrémtúrának tartott Budapest-Bamako Ralin remek hangulatáról, szellemiségéről sokat elárul, hogy a rendezők mókás feladatokkal is megkínálják a résztvevőket. Az idei futamban a versenyzők egyik feladata például Chuck Norris felkutatása lesz. „Nem lesz könnyű Mr. Norris-t megtalálni a sivatagban, de ennél keményebb diók is várnak az indulókra” – viccelődött Villám Géza, a rali megálmodója.

Győri homoklovagok

A flúgos futamnak már a kezdet kezdetén volt megyei indulója, ezúttal Tempfli László és Homokdűne.hu névre hallgató csapata fogja képviselni a Kisalföldet. „A második futamon vettem részt először a Budapest–Bamako ralin. Első alkalommal a túra kategóriában indultunk – ugyan nem ezzel a társasággal – , ám olyan jó időeredményt értünk el, hogy most a verseny kategóriába neveztünk. A viadal azonban így sem a száguldásról, sokkal inkább az élményről szól” – kezdte a Kisalföldnek a győri autószerelő, aki rendszeresen szervez autós és motoros túrákat Marokkóban és Tunéziában. Tempfli László Bódi Csaba, László Péter és Perjés Ottó társaságában, egy Nissan Patrol terepjáróval igyekszik meghódítani a fekete kontinenst.

„Nekem mindig álmom volt, hogy egyszer részt vehessek a Dakaron. Idővel azonban rá kellett jönnöm, hogy ez a piszkos anyagiak miatt nem fog menni. A legóvatosabb számítások szerint ugyanis motorral 20, autóval közel 100 millió forintba kerül a Dakar, ezt pedig erős szponzorok nélkül képtelenség előteremteni. Óriásiak a különbségek: ameddig mi a Nyugat-Szaharában körülbelül 80-85 forintért fogjuk vásárolni a gázolaj literjét, addig a Dakaron csak a hivatalos kutakon lehet tankolni. Úgy, hogy egy liter üzemanyag 1000 forint körül mozog. Ráadásul a Dakar ma már egyenlő a profizmussal: a csapatok többsége gyakorlatilag egész évben kizárólag a januári nagy seregszemlére készül, s évről évre jobb időeredményeket ér el. Éppen ezért való nekünk a Budapest-Bamako rali, hisz a kalandot mi is imádjuk, csak jóval lassabban hajtunk” – folytatta Tempfli László, akinek csapatáról a www.homokdune.hu oldalon az elkövetkező két hétben online olvashatják majd a nagy kaland legfrissebb élménybeszámolóit.

„Ha nem hinnék maximálisan a biztonságunkban, akkor nem vágnék neki a túrának. Úgy gondolom azonban, hogy a Dakar idei lefújásában nem kevés politika is van. Hetek óta figyelem a híreket, de érthetetlenül keveset hallottam arról, hogy az afrikai szélsőségeseknek elsősorban Sarkozy bevándorlás politikájával van gondja. Számomra nem véletlen, hogy pont négy szerencsétlen francia turistát lőttek le Mauritániában, s megértem azt is, hogy a tisztán francia szervezésű Dakar tulajdonosai nem mertek kockáztatni ilyen ellenséges légkörben” – válaszolta a Bamako-rali biztonságát firtató felvetésünkre a győri homoksofőr.

Ezt a kérdésünket elküldtük a ralit szervező budapesti cégnek is. A rali sajtófelelőse, Szabó Eszter válaszában leszögezte, hogy „a rajtlistát állandóan ellenőrizni fogják, s folyamatosan biztonsági útmutatóval látjuk majd el a versenyzőket”. Utóbbiak között amúgy olyan jótanácsok szerepelnek, hogy senki ne aludjon, piknikezzen az út mellett, ne kempingezzen a vadonban, s legyen óvatos, ha pénzt készül váltani...

Afrika örökszerelem marad

A „Magyar Dakarnak” titulált afrikai túraverseny első megyei résztvevője egy BMW-nyergében Horváth András Zoltán volt, aki egy évvel később szervezőként is közreműködött a futam lebonyolításában – idén viszont nem indul a civilben programozó győri fiatalember.

„A fegyveres fenyegetettségtől függetlenül, családi okok miatt egyébként sem vágtam volna neki Bamakónak idén. Ha azonban el is terveztem volna a részvételt, azt hiszem, most akkor sem rajtolnék el – legyen akármilyen csodás Afrika, ennyi kockázatot nem ér meg. Nagyon szomorú, hogy idáig jutottunk, mind a Dakar, mind a Bamako felejthetetlen élményt nyújt a résztvevőknek. Minden amatőrsége mellett az egyértelműen a Bamakó-rali mellett szól, hogy az indulók nem harcolnak szüntelen az idővel, s itt van idejük ismerkedni idegen országokkal, új kultúrákkal. Soha nem felejtem el, hogy 2006-ban összefutottunk a Dakar mezőnyével, s persze belógtunk az elkerített részbe. A sátortáborban sikerült megtalálnunk Varga Ákost, aki örömmel lapozgatta a fényképeinket, hisz neki semmi ideje nem volt a nézelődésre” – hallottuk Horváth András Zoltántól, aki hozzátette: reményei szerint jövőre sikerül összehoznia egy szenegáli motoros túrát.

Felbecsülhetetlen pólók, labdák

A Budapest-Bamako ralin kapcsán ne hallgassuk el, hogy a flúgos futam jótékony célokat is szolgál.

Minden csapatnak ugyanis lehetősége van arra, hogy örökbe fogadjon egy falut. Szemben más autóversenyek rossz szokásaival, ahol a versenyzők rendre cukorkát, csokoládét és plüsskutyákat hajigálnak ki az autójukból, amikor keresztül döngetnek a falun, a Budapest-Bamakon kifejezett kérés a csapatoktól, hogyha adakozni szeretnének a rászorultaknak, akkor ezt kultúrált formában tegyek meg. Ezt a célt a „Fogadj örökbe egy falut” program szolgálja. Az örökbe fogadható falvak a hivatalos versenyútvonal mentén vannak. Aki úgy dönt, hogy a jótékonyság ezen formáját választja, előzetesen megpróbálja felvenni a kapcsolatot a falu öregjével, időpontot egyeztet vele, s megbeszélt napon megjelenik a faluban. Átadja az ajándékait és vállalja, hogy egy egész napot a faluban tölt. Beszélget az öregekkel, teázik az asszonyokkal, s játszik a gyerekekkel. A verseny a falvakon kívül támogatja Bamako egyik nyomornegyedében, Niamakoróban található ingyenklinkát, s az asaconiai vakok iskoláját is.

„Remek érzés látni a csillogó szemű afrikai gyereket, akiknek mindennél nagyobb kincset jelent pár labda, s néhány feliratos, színes póló. Mi idén Limsila települést választottuk, ami mindössze húsz-harminc kunyhóból áll. Az autó csomagtartóját szinte csak nekik pakoltuk tele, remélem, ajándékainkkal örömöt szerzünk nekik nekik” – mondta búcsúzóul Tempfli László.

Szeghalmi Balázs

Kiegészítő anyagok:

Varga Ákos szerint Afrika mindig veszélyes

„Minden tiszteletem a Bamako-ralin résztvevőké, de az almát nem lehet a körtéhez hasonlítani. Ez esetben különösen nem szerencsés, hisz mind az olimpián úszni, mind a Balaton-átúszáson részt venni óriási dolog, mégsem lehet egy lapon említeni a kettőt” – mondta a Kisalföldnek Varga Ákos. A Dakart kétszer is nagyszerűen teljesítő győri motoros szerint Afrikába utazni mindig hordoz magában veszélyt, a kérdés az, hogy egy rali során lehetséges-e ezt csökkenteni. „A Dakarnál nagyobb autósverseny nincs Afrikában, mégsem merték vállalni a kockázatot a szervezők idén. Ez azért elgondolkodtató” – zárta szavait a győri motoros.

II. Gyula pápa és a papucs Renault

Tűnjön akármilyen hihetetlennek, de a korai Dakar futamok sokban emlékeztetnek a Budapest-Bamako ralikra. Ne feledjük: a hőskorban különösebbnél különösebb járgányok tűntek fel a Dakar rajtlistáján. A teljesség igénye nélkül: 1980-ben nagy szenzációt jelentett a „Made in England” autó, vagyis egy öreg Jaguar XJ „kereszteződése” Range Roverrel. A vállalkozó szellemű és pihent agyú, Thierry de Montcorge kétezer órányi munkával épített át egy Rolls Royce-t 1981-ben. Hátrébb tolt motort, új váltó és kormánymű, megemelt futóművek jellemezték a luxusversenyautót. Támogatója a divatkirály Christian Dior volt. A kreativitás később sem hunyt ki a polgárpukkasztó szakiból: '85-ben II. Gyula pápa névre keresztelt papucs Renault volánjánál vágott neki a nagy kalandnak. Akármilyen hihetetlen, de még Harley-Davidsonnal is megkíséreltek átkelni a sivatagon, az amerikai álom nyergében a francia Jean-Gilles Soupeaux indult.